Lestathoz

 

Vámpír vagy kedvesem, ügyes színész,

Ki napsugarat tűrve hódítja meg szívem,

Mint már oly sok halandó lány szívét,

De én más vagyok, mondod, s én elhiszem.

 

S ha úgy van tényleg, s szereped önmagad,

Akkor mit akarsz tőlem? A vérem?

Csak a szerelmem, ezt mondtad,

De bízhatok-e az ördögben, kérdem?

 

Óvatosságom, a józan eszem eldobom,

Ékes szavad, sátáni szemed megigézett,

Szeretve reszkető szívem neked adom,

De félek, hogy már elvérzett.

 

Szívemből véremmel együtt az érzések is elszöktek,

S szeretve szeretni oly nehéz már,

Félek, hogy teljesen összetörtem,

Csak azt akarom, hogy itt legyél már!

Lestathoz

Halál édes csókja, várlak már nagyon,

Szenvedő szívvel magam megadom,

S áldozatként oltárodra fekszem,

De közben ezer szívből vérzem.

 

Vérzem, mert kit szerettem hátba szúrt,

Mint halottnak csók, szava vigaszt nem nyújt.

Magyarázatot nem adott nekem,

Pedig én sírva, könnyezve kérleltem.

 

Kiköhögöm utolsó csepp véremet,

S elhagyom földi vesztőhelyemet,

Megpróbálok továbbállni, de visszahúz

Minden szava, mely porrá zúz.

 

A világ most hangos színház,

Mindenki néző, mi meg a főszereplő pár.

Happy end nem lesz itt most,

A színészúr végez, s kezéről vért mos.

 

                                                                              2007. 03. 28.

Lestathoz

 

Magányomból egy pillanatra kirántottál,

De hamarosan a pokolba visszadobtál,

Mégis úgy érzem, hálával tartozom,

Mert megtanítottál, nem muszáj elkárhoznom.

 

Most már érzem, hogy van, ki vár rám,

S egyszer tán még én is várok ő rá,

De szívem még nem érez semmit,

Túl sokáig zsibbadt, nem lélegzik.

 

Már látom a szépet az életben,

Nem porladok el a nap fényében.

Királynő voltam, de nem a kárhozaté,

Csak a magányé, és a kétségbeesésé.

 

Magányom megmaradt, de valami eltűnt,

S ez valami hiánya boldogsággal tölt.

Hiányzik a szenvedés, ne érts félre,

Nem kell több, nem kérek belőle.

 

Azt hiszem, ez a boldogság, és jó,

Nem kell más, nincs vigasztalóbb.

Még egyszer megköszönöm neked,

Hogy kihúztál, s a pokolba visszadobtál engem.

 

                                                                                              2007. 03. 31.

Királyomnak

 

Királynője voltam, s a kárhozaté,

Szemünkben csillámlott a szomj,

Halálos csókunk lett az áldozaté,

S szomjoltónk szerelmesek vére volt.

 

Ezer éve már ennek, régi história,

Mégis az érzés ott lángol szívemben,

Nincs szükség már szomjoltóra,

Szoborrá lettem, por csörgedezik ereimben.

 

Királyom nem volt elég szomjas,

Nem úgy, mint én, a vér úrnője,

De akkor ő volt az igazán hatalmas,

S hagyta, hogy kiszívják az életet belőle.

 

Most ezer évvel később hegedű szól,

S benne minden, mi életre hív,

Mond ki kérlek azt az egyszerű szót,

„Királynőm”, ennyi, mi életre hív.

 

De te hallgatsz, csak figyelsz csendben,

Várod, hogy történjen valami,

De én szobor lettem, élettelen gyermek,

Vársz, de te is tudod, nem történhet semmi.

 

                                                                                              2007. 04. 01.

Lestathoz

 

Oh, úgy szeretnék melletted lenni,

Minden percben a jobbodon ülni,

Soha egy percet sem vesztegetni,

Mindig csak neked létezni.

 

Szeretnék a verseid múzsája lenni,

A képeid rejtett sarkából figyelni,

Szeretnék szavaidban elmerülni,

S szívverésed ritmusát hallgatni.

 

Tudom, rég volt már, tán nem is volt,

Mégis hiányzik mi miattad volt jó.

Szenvedés és szenvedély, de mi végre?

Te csak vámpírként szállnál az éjben.

 

Kell neked valaki, ki boldogságot ad,

Vagy talán nekem, ki végre elringat,

Akár hogy is, te megadtad nekem,

Mit én akartam volna adni neked.

 

S most fordult a kocka, boldog vagyok,

Te, viszont sírodban még élve vagy holt,

Mocskos kriptában vinnyogva vársz,

De véget ért a mai napra a haláltánc.

 

Egy másik tánc kezdődik holnap,

Melyben a hölgy vezeti az urat,

Egy tánc, melynek mosoly a zenéje,

S a báli ruha csak egy örömköpeny.

 

Egy lépés előre, kettőt fordul,

Múltból ő már nem koldul,

Sosem lép hátra, nincs visszaút,

S a harang hiába kondult.

 

A tánc már véget nem ér soha,

Mosolyt fakasztanak idegen arcokra,

S az egyre hangosabb zenében

Elveszik a hölgy az úr ölelő kezében.

 

Tudják, a világ csak egy illúzió,

Minden pillanat csak vízió,

Nem létezik semmi, és ez a minden,

Mosoly zene szól, s érted ver a szívem.

 

                                                                                              2007. 05. 20.

Lestathoz

 

Sötét erdőben lélekszakadva rohant,

S menekült valami elől,

Minek nevét maga sem tudta.

De úgy érezte, félnie kell ettől.

 

Reménytelen volt azon este is,

Könny és vérszagú, mint mindegyik,

Tudta esze, és érezte lelke is,

De ő még most is kétkedik.

 

Pedig a történet lezárult rég,

Füst és könny, ennyi maradt ismét,

Benne mégis a szenes remény ott él,

De nem parázs, csak szén, és többé nem ég.

 

Tudta, hogy az az este más lesz,

De nem hitte, hogy így végződik,

A sors ellen semmit nem tesz,

Csak sikítva, vérben ázva vergődik.

 

S akkor jött Ő, aki Lestatnak hívta magát,

Kezét nyújtotta a halandó felé,

Vigyázni fog rá, erre adta szavát,

S a szenvedőnek ennyi is elég.

 

Boldog napok, fényes percek,

Még árnyékuk sem volt, csak mosoly,

Csak kacaj, csak szerelem, édes szerelem,

De a halál hívása erősebb volt olykor.

 

Így útjaik külön váltak hamar,

Ő többé nem szólt, s Lestat is hallgatott,

Szénné égett minden egyes szava,

Nem vigyázott rá, s egy vérző szívet élni hagyott.

 

                                                                                              2007. 05. 20.

Lestathoz

 

Zajba fojtott némaság, ki nem mondott szavak,

Melletted vagyok, mégis békén hagylak,

Üres tekintetek, tágra zárt szemek,

Az emberek nem törődnek már velem.

 

Ülsz tőlem távol, mégis hallom szíved,

De felkelsz a földről, elhagyod helyed,

Szívem megáll, könny csordul arcomon,

Kettétört szívem, de arcom mosolyt kell mutasson.

Oldal: Lestathoz versek
Cruentus Liber versek - © 2008 - 2024 - cruentusliber.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat